VIDEÓ ÜZENET EURÓPÁNAK-MILLIÓK INDULHATNAK EL EURÓPA FELÉ.

BAKONDI GYÖRGY: BEBIZONYOSODOTT, HOGY AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK KÖZÖTT TERRORISTÁK IS JÖNNEK.

A VIDEÓ-ÜZENETET AZ OLDAL KÖZEPÉN TALÁLOD MAGYAR FORDÍTÁSSAL!

loading…


Helyes döntésnek bizonyult a magyar–szerb határra telepített műszaki határzár, hiszen a két évvel ezelőtti négyszázezer migránssal szemben idén eddig mindössze 1157 illegális határátlépő érkezett hazánkba-írja a MagyarIdők. Ám nem lélegezhetünk fel, újra milliók indulhatnak útnak Európa felé. Nem minden migráns terrorista, de igazolhatóan megbújnak közöttük merénylők. Minderről Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főigazgatója beszélt a Magyar Időknek adott interjújában.

– Érzékeltetné, mivel kellett szembesülni 2015-ben a déli határain­kon?

– Rendkívüli határőrizeti helyzettel, hiszen míg az amerikai–mexikói határon napi 100-150 határsértővel szemben kell intézkedniük a hatóságoknak, addig a magyar–szerb határon, amely egyúttal az Európai Unió schengeni határa is, naponta 8-10 ezer fő jelent meg. Az illegális határátlépők száma a schengeni külső határszakaszon 391 384 fő volt. A menekültek eleinte együttműködtek a magyar hatóságokkal: ujjnyomatot adtak, regisztráltak, ám hamarosan semmilyen együttműködésre nem voltak hajlandók, sőt egyre agresszívabbá váltak.

2015-ben a 391 ezer főből 177 135 kért menedékjogot; az érkezőknek semmilyen iratuk nem volt, 65 ezren szírnek, 46 ezren afgánnak, 24 ezren koszovóinak mondták magukat. Közülük 152 ezren ismeretlen helyre távoztak, még mielőtt döntés született volna a kérelmükről.

– Mennyire voltak lépéskényszerben a hatóságok és a kormány?

– A belbiztonság alapja a határőrizet, alapvető kötelességünk megőrizni a nemzeti szuverenitásunkat. Ehhez jön még az európai uniós tagságunkból és a schengeni szerződésből fakadó kötelességünk az EU külső határainak a megvédésére.

Amerikai tanulmányaim során megismerkedhettem az amerikai–mexikói határzárral, majd 2015-ben tanulmányoztuk a spanyol–marokkói, a görög–török, a bolgár–török, valamint a Calais-nál épített közös angol–francia műszaki határzár telepítését, őrzését. Világossá vált, hogy nekünk is műszaki zárat kell telepítenünk a magyar–szerb határra a nyugat-balkáni útvonalon érkező tömegek ellenőrzése, illetve az illegális belépések megakadályozása érdekében. Csak így lehet ellenőrzés alatt tartani a tömeges migrációt.

– Helyes döntés volt a határzár telepítése?

loading…


– Önmagában a határzár még nem lett volna elég hatékony intézkedés, ehhez kellett a megfelelő számú ember az érintett szakaszra, akiket elláttunk a szükséges technikai eszközökkel is. Roppant fontos elem a jog adta lehetőség, amellyel éltek a törvényhozók. Így a törvénymódosítás után lehetőség nyílt a honvédség erőinek a bevonására is a műszaki határzár őrzésére. Ugyanakkor a büntető törvénykönyvben (Btk.) megemelték az embercsempészet büntetési tételeit. Bekerült a Btk.-ba új tényállásként a határ megrongálása mint bűncselekmény, valamint az, hogy az illegális belépőt vissza lehessen kísérni a határon való belépésének helyére. Végül pedig létrehoztuk a tranzitzónákat. Mindezeknek köszönhető, hogy a két évvel ezelőtti 391 ezerrel szemben tavaly már csak 18 236 illegális határátlépő volt, idén pedig eddig 1157.

A migránsok számának ilyen csökkenéséhez azonban az is hozzájárult, hogy Macedónia a görög határra, míg Szlovénia a horvát határra épített műszaki határzárat. Macedóniát mi is segítettük a telepítésben, sőt azóta már Ausztria is megépítette a saját kerítését. Mindezek együttesen csökkentették a nyugat-balkáni útvonal jelentőségét, ám nem szabad lebecsülnünk a migrá­ciót. Az útvonal bedugulása miatt 70-80 ezer migráns rekedt útközben valahol Görögország és az országhatárunk között, ők minden igyekezetükkel azon vannak, hogy továbbmenjenek Nyugat-Európába, elsősorban Németországba.

– A kerítés miatt folyamatos politikai támadásoknak van kitéve a kormány és az ország. Most éppen kvótát kérnek számon rajtunk. Mi az álláspontja erről?

loading…


– Nemegyszer durva politikai támadások érnek bennünket – időnként a magyar ellenzék részéről is. Utóbbiak eleinte még az unió kötelező kvótájának a létét is tagadták, most pedig felkarolhatják az Európai Bizottság tervét a bevándorlási ügynökségről. Ez a szervezet a nemzetállamok felett állna, és a nemzetállamoknak beleszólásuk sem lenne abba, kiket és milyen számban fogadnának be. A bíróság ítéletét tudomásul vesszük, de az álláspontunk nem változott: nem felel meg az EU szabályainak, hogy kötelező legyen befogadni bárkit is. Csak önkéntes kvóták lehetnek.

– 2015-től egyáltalán nem fogadunk be menekülteket, ha valóban az életüket, testi épségüket mentik, akkor sem?

– Aki hajlandó együttműködni a hatóságokkal, és betartja a magyar és az európai uniós törvényeket, regisztrálja magát, menedékkérelmet nyújt be, annak elbíráljuk a kérelmét. Mint már jeleztem, 2015-ben a migránsok döntő többsége, 251 ezren vagy nem működtek együtt a hatóságokkal, vagy megszöktek még a kérelmük elbírálása előtt. Két évvel ezelőtt 2900 eljárásban elutasító döntés született, elsősorban azért, mert gazdasági migránsok voltak vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek. 508 fő azonban nemzetközi védelemben részesült, 146 menekült-, 356 oltalmazott és hat befogadott státust kapott. 2016-ban 438 fő, idén eddig 720 fő kapta meg valamelyik státust a három közül. Mindebből látszik: nem igaz, hogy nem fogadjuk be a valódi menekülteket.

– Elvileg zárva a nyugat-balkáni útvonal, a migránsok azonban megkerülik a műszaki határzárat. Elképzelhető a kerítés meghosszabbítása?

– Az idén eddig elfogott 1157 illegális határátlépő közül 740 Románia felől érkezett. Módosult tehát az embercsempészek útvonala a szerb–román–magyar hármas határ irányába. Románia visszaveszi a tőlük érkező migránsokat, a közös határintézeti rezsim jelenleg megfelelő, így nem tervezzük műszaki határzár létesítését a magyar–román határszakaszon. Románia egyébként is aktív az illegális határátlépők elleni fellépésben. Csak a múlt héten három, migránsokkal teli hajót fogott el a román haditengerészet a Fekete-tengeren, de ugyanilyen aktívak a közös határunk mentén is. Más kérdés, hogy ha növekszik a migrációs nyomás, akkor újra kell gondolnunk a műszaki határzár kérdését, ám természetesen a román partnerekkel együttesen.

– Várható újabb migrációs hullám?

Kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://netceleb.eu/hirlevel/

– Instabil a helyzet. Napi 80–150 fő kísérel meg illegális belépést a magyar határon. Március vége óta 3699 esetben akadályozták meg a honvédekkel együttműködő határrendészek az illegális belépést, valamint 3461 embert fogtak el már az ország területén és kísértek vissza a tranzitzónába. Az utánpótlás pedig jól látható. Mint mondtam, 70-80 ezren a nyugat-balkáni útvonalon rekedtek, ők bármelyik pillanatban megjelenhetnek a határainknál. A Közel-Keleten, Libanonban, Jordániában és zömében Törökországban hárommillió menekült van, akiknek az összetétele ismeretlen. Senki nem tudja, mennyien valódi menekültek, akik például háború elől menekültek el, és mennyi a gazdasági migráns. Ehhez hozzájön, hogy nem mondható ideálisnak az EU és Törökország kapcsolata, a törökök bármelyik pillanatban útnak indíthatják ezeket az embereket. Az Európai Uniót Líbia felől is tovább fenyegeti a tömeges migráció. Miután óriási nyomás volt Olaszországon, kénytelenek voltak megfékezni a menekülthullámot, ehhez a líbiai haditengerészet is hozzájárult, a saját partok közelében megállították a csempészhajókat. Az erős hatósági fellépésnek azonban az is a következménye, hogy egymillió­an várakoznak Líbiában, hogy útnak indulhassanak Európába. Ugyancsak tömegek várhatók Marokkóból, a spanyol enklávékból. Távlatokban pedig legalább hatvanmillió gazdasági menekülttel kell számolni a szubszaharai térségből. Erről a miniszterelnök úr is tett már említést NATO- és ENSZ-jelentésekre hivatkozva.

loading…


– Adhat okot aggodalomra, hogy hírek szerint a széteső Iszlám Állam a túlélő harcosait igyekszik Európába juttatni, illetve hogy az európai terroristák hazatérnek?

– Az Iszlám Állam már korábban is törekedett a harcosai Európába juttatására, erre igazolhatóan kihasználták a tömeges migrációt. Így jutott vissza Európába a francia születésű, belga Salah Abdeslam, aki a 2015-ös migránshullámmal hazánkba érkező ISIS-terroristák közül tizenhármat bizonyítottan Nyugat-Európába szállított. Az Iszlám Állam Szíriában kiképzett terroristái három nyugat-európai terrortámadásban vettek részt. Most, hogy az Iszlám Állam visszaszorulóban van, tömegesen küldi harcosait Európába. Azt azonban ki kell jelenteni: általánosságban a migránsok nem terroristák, de nyilvánvalóan vannak köztük merénylők is.

Az Iszlám Állam olyan harcosokat küld Európába, akik katonai kiképzést kaptak és harci cselekményekben vettek részt, gyilkoltak, kegyetlenkedtek. A másik fő csoportot azok jelentik, akik szíriai, líbiai, iraki titkos­szolgálati tisztek voltak, és irányítási, szervezési feladatokat akarnak majd ellátni az európai hadszíntéren. A harmadik csoportjuk a vahabita hittérítők, akik muszlim fiatalokat akarnak radikalizálni Európában. Ezek a fiatalok egyfelől olyan migránsok közül kerülhetnek ki, akik csalódtak várakozásaikban, Európa nem azt nyújtotta nekik, amire számítottak, nincs munkájuk, egzisztenciájuk. A fiatalok másik radikalizálható csoportja az, amelynek tagjai másod-harmadgenerációsak, szüleik, nagyszüleik érkeztek a célországokba, de ők már ott születtek, ám ilyen-olyan okból talajt vesztettek.

– Az óriási migráció mennyire van hatással az európai közbiztonságra?

– A nagy befogadóországokban egyértelműen növekedett a bűnelkövetők között a migránsok részaránya. Hírek sora szólt az általuk elkövetett, nők elleni erőszakról, vagyon elleni bűncselekményekről. Ráadásul ezekben az államokban a hatóságok és a sajtó elhallgatja vagy csak késve közli a migránsok által elkövetett bűncselekményeket. Romlott a közbiztonsági helyzet, és most súlyosabb, mint például 2015-ben volt. Már csak ezért sem kívánunk bevándorlóországgá válni. Forrás.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás