IMF : A SEMMIBŐL TEREMTETTÉK A HITELPÉNZT A BANKOK!

IMF:A SEMMIBŐL TEREMTETTÉK A HITELPÉNZT A BANKOK!

IMF:A SEMMIBŐL TEREMTETTÉK A HITELPÉNZT A BANKOK!

Már az IMF szerint is a semmiből teremtik a pénzt a bankok.

 

A bankok nem megtakarításokat, betéteket gyűjtenek és helyeznek ki hitelfelvevőknek, hanem a semmiből teremtenek pénzt, amikor hitelt nyújtanak.

Arthur Schopenhauer német filozófus szerint minden igazság három lépésen megy keresztül: először kinevetik, majd erőteljesen ellenzik, végül pedig, mint maguktól értetődő dolgokat, elfogadják őket. Úgy tűnik a pénzteremtés folyamata egyre inkább a második, illetve a harmadik stádiumba lép.

loading…


Pár napja jelent meg az IMF tanulmánya, melynek címe: „Az igazság a bankokról”. A tanulmánynak van magyar vonatkozása is: Michael Kumhof, a Bank of England vezető kutatási tanácsadója mellett a szerzőpáros másik tagja Jakab Zoltán, az IMF kutatási részlegének közgazdásza. A kutatás bemutatja, hogyan történik valójában a pénzteremtés: a bankok nem megtakarításokat, betéteket gyűjtenek és helyeznek ki hitelfelvevőknek, hanem a semmiből teremtenek pénzt, amikor hitelt nyújtanak.

A Pénzriport többször foglalkozott a pénzteremtés témájával (például itt és itt). Rámutattunk arra, hogy vannak jegybankpénzek, valamint „hitelpénzek”. A „hitelpénzeket” hívhatjuk pénzhelyettesítőknek, számlapénzeknek vagy pénzre vonatkozó követeléseknek. Ezeket a bankok teremtik a semmiből, amikor hiteleznek vagy vásárolnak. A „hitelpénzek” teszik ki a pénzkínálat túlnyomó részét. Leegyszerűsítve, annyi pénz van a rendszerben, mint amennyi adósság.

Több visszajelzést kaptunk azt illetően, hogy ezeket a megállapításokat – ha valaki ezek igazságtartalmát el is fogadja – nehéz igazán befogadni. A pénzteremtés folyamatának megértése talán azért nem egyszerű, mert ez jelentősen ellentmond a pénzzel kapcsolatos hétköznapi tapasztalatainknak. A bankszámlánkon lévő szám pénzként viselkedik: hogy lehet az, hogy ez valójában mégsem pénz?

Eddig azt találtuk a legjobb magyarázó példának, ha a mostani pénzügyi rendszert a középkori aranyraktárosok rendszeréhez hasonlítjuk. Az aranyraktáros aranyra beváltható raktárbizonylatokat adott mindenkinek, aki nála aranyat helyezett el. Ezek a raktárbizonylatok önálló életre keltek és maguk is pénzként funkcionáltak. Mivel az emberek nagy része nem kérdőjelezte meg az aranyraktáros képességét arra, hogy a raktárbizonylatot beváltsa aranyra, az aranyraktáros megtehette, hogy aranyfedezet nélkül raktárbizonylatot bocsátott ki. Az aranyraktáros ezeket a semmiből teremtett és aranyfedezettel nem rendelkező raktárbizonylatokat kihitelezte, emellett ezeket arra is felhasználhatta, hogy abból ingatlanokat, vállalkozásokat vásároljon meg. A példa átvitele a mai modern bankrendszerre a következő: ami korábban az arany volt, az ma a jegybankpénz; ami korábban a raktárbizonylat volt, az ma a banki számlapénz. Ugyanúgy, ahogy a raktárbizonylat nem valódi arany, csak egy követelés az aranyra; a banki számlapénz sem pénz, csak egy követelés a pénzre.

Egy korábbi videónk hat percben mutatja be a folyamatot és az aranyraktáros példát 6:02-től kezdődően.

 

Visszatérve az IMF-es tanulmányra: a tanulmány a felfogásunkhoz hasonló szemléletben ismerteti a pénzteremtés folyamatát.

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi neoklasszikus közgazdasági modellek, közgazdasági könyvek helytelenül értelmezik a pénzteremtést: tévesen azt feltételezik, hogy a bankok először megtakarításokat gyűjtenek, majd ezeket hitelezik ki. Valójában azonban pénzt teremtenek a semmiből és ebből nyújtanak hiteleket.

A pénzteremtés egyedüli korlátja az, hogy a bankok mennyire félnek attól: nem vezet-e a további hitelezés a mérlegük romlásához és profitjuk csökkenéséhez. Rámutatnak arra is, hogy a kötelező tartalékolás nem korlátja a pénzteremtésnek, mivel a jegybank annyi tartalékot bocsát a kereskedelmi bankok rendelkezésére, amennyire a kereskedelmi bankoknak szükségük van. Igaz, a jegybankok a tartalékot fedezet ellenében bocsátják a bankok rendelkezésre, azonban a fedezetet azok a hitelpapírok adják, amelyeket korábban maguk a bankok teremtettek.

loading…


A mainstream neoklasszikus modellekben alkalmazott, a pénzteremtéssel kapcsolatos helytelen megközelítés többek között ahhoz vezet, hogy a jelenlegi modellek alulértékelik a bankok szerepét a gazdasági ciklusok és a pénzügyi válságok kialakulásában.

A kutatók dolgoznak azon, hogy a felismerés mind a közgazdászok, mind a pénzügyi döntéshozók szélesebb körében ismertté váljon.

 

A most megjelent tanulmány nem az első mainstream intézmény által kiadott munka, amely a pénzteremtést hasonlóan ítéli meg. Például az angol jegybank „Pénzteremtés a modern gazdaságban” című tanulmányában vagy a tárgyalt IMF-tanulmány szerzőpárosának korábbi, „A bankok nem a kihitelezhető pénzek közvetítői – és miért számít ez?” című publikációjában hasonló álláspontot képviseltek.

Kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.netceleb.eu/hirlevel/

Mindenesetre a most megjelenő IMF-tanulmányt érdemes mindenkinek elolvasni, különösen azoknak, akiknek bármi kételyük maradt a pénzteremtés folyamatát illetően.

És most jöjjön néhány idézet a tanulmányból (a jelen cikk szerzőjének fordításában):

 

„[…] a bankok finanszírozzák az új hiteleket azáltal, hogy új betétet teremtenek.”

„Új pénz csak új bankhitel útján teremtődik (vagy amikor a bankok további pénzügyi vagy reál eszközöket vásárolnak), azáltal, hogy a bankár, amikor hitelt helyez ki, a számítógépe billentyűzetének leütésével könyvelési nyilvántartásokat állít elő. Ez azt jelenti, hogy ez a pénz nem létezett korábban, hogy ez a pénz elektronikus nyilvántartás […], nem pedig reál erőforrás.”

„Feltéve, hogy a bankár elfogadta a hitel nyújtását a hitelfelvevő részére − a [pénzteremtés folyamatának] részletes lépései a következők: tartalmaz egy banki feljegyzést az adósra vonatkozó új hitelről, ez a hitel a bank számára eszközként jelenik meg. Ezzel párhuzamosan új és ugyanakkora nagyságú, szintén a hitelfelvevő nevére vonatkozó betét jelenik meg, ez a betét a bank számára forrásként jelenik meg. Ennek a pusztán könyvelési ügyletnek a közgazdasági jelentőségét az a tény adja, hogy a bankbetét bármely modern gazdaság általánosan elfogadott csereeszköze, azaz pénz.”

loading…


„[…] az újonnan teremtett betét […] soha nem hagyja el a bankrendszert, […] hacsak a mögöttes hitel visszafizetésre nem került.”

„Ha a bankoknak szabadsága van abban, hogy új pénzt teremtsenek hitelezéskor, akkor ez […] egyrészt növeli a bankok arra vonatkozó képességét, hogy fellendülés-visszaesés ciklusokat idézzenek elő, másrészt pedig ez folyamatosan az adósságteremtéshez köti a pénzteremtést […].”

„Ha a pénz viszonylag nem produktív gazdasági tevékenység támogatására kerül felhasználásra, akkor az jobban hozzájárul a termékek és eszközök áremelkedéséhez és kevésbé a további gazdasági kibocsátáshoz.”

„[…] gyakorlatilag az összes jelenlegi mainstream neoklasszikus közgazdasági kutatás azon a jelentősen félrevezető koncepción alapszik, hogy a bankok a kihelyezhető pénzek közvetítői […]. A modern neoklasszikus »kihelyezhető pénzek közvetítője« elméletekben a bankok a reál megtakarítások közvetítői. A hitelezés ebben a narratívában, azzal kezdődik hogy a bank korábban megtakarított reál erőforrásokat gyűjt […] megtakarítóktól, és azzal végződik, hogy ugyanezeket a reál megtakarításokat kihelyezi hitelfelvevőknek. De a való világban ilyen intézmények egyszerűen nem léteznek.”

Nincs hozzáfűznivalónk.

Úgy tűnik, hogy az, ami korábban tabu téma volt, némi vita után, hamarosan általánosan elfogadottá válhat. Forrás.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás

Read previous post:
HITELCSAPDA-ELVESZTETTE OTTHONÁT A TV2 SZTÁRJA.
HITELCSAPDA-ELVESZTETTE OTTHONÁT A TV2 SZTÁRJA.

HITELCSAPDA - ELVESZTETTE OTTHONÁT A TV2 SZTÁRJA. Hitelcsapdába került az Tv2 sztárja, elveszítette az otthonát.   Először beszélt a szörnyű...

ÚJABB DEVIZAHITELES ÜGYEK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT.
ÚJABB DEVIZAHITELES ÜGYEK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT.

ÚJABB DEVIZAHITELES ÜGYEK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT. Magyar devizahiteles ügyek az Európai Bíróság előtt.   Újabb lendületet vettek a magyarországi...

Close