Devizacsalás? – A bankárok tudták, hogy össze fog omlani a forint

Devizacsalás? - A bankárok tudták, hogy össze fog omlani a forint

Devizacsalás? – A bankárok tudták, hogy össze fog omlani a forint

„tőlem egy találkozó kapcsán Baselben azt kérdezte, hogy »Meg vagytok ti őrülve? Tudjátok egyáltalán, hogy mit csináltok? Tudja Magyarország, hogy milyen úton halad, hogy ez mekkora problémát fog okozni?«”

HAJDÚ PÉTER- Tavaly decemberben jelentette be a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, hogy az idei év első felében átfogó vizsgálatot indít a devizahiteles ügyek kockázatfeltáró nyilatkozataira vonatkozó bírói gyakorlatról.

Sorozatunkban ennek kapcsán a még ma is a legnagyobb társadalmi problémának tekinthető devizahitelezés legfontosabb eseményeit és jellemzőit tekintjük át. Az első részben azt vizsgáljuk, lehetett-e számítani a forint gyengülésére, illetve hogy a kockázatokról megfelelő tájékoztatást kaptak-e az ügyfelek.

A Hiteles Mozgalom ügyvezetője február közepén beperelte a Gazdasági Versenyhivatalt, mert kezdeményezése ellenére nem indított vizsgálatot a számára devizahitelt nyújtó bank ellen.

loading...

Szabó József többek között arra hivatkozva kérte a vizsgálatot, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet elhallgatta, hogy a forint 20-30 százalékkal felülértékelt, hogy a teljes futamidőt tekintve drágább a devizahitel, mint a forintkölcsön, illetve hogy biztosan a forint gyengülésére lehet számítani.

A devizahitelezés során a legnagyobb problémát a forint árfolyamának alakulása jelentette, mert annak változása határozzák meg a visszafizetendő összeg nagyságát. Vagyis a kérdés az, számítani lehetett-e arra, hogy a forint árfolyama gyengülni fog, illetve hogy erre megfelelő formában figyelmeztették-e a bankok az ügyfeleket.

A kérdés első felére válasz igen, vagyis hamis a bankok azon érvelése, hogy nem lehetett számítani az árfolyam változására. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a svájci jegybank elnöke 2004 júliusában levélben hívta fel Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2001-2007 közötti elnökének figyelmét a svájci frank hitelezés veszélyeire. De ugyanezt megtette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves jelentése is 2005-, 2006- és 2007-ben egyaránt.

Jól mutatja a probléma jelentőségét, hogy a devizaeladósodást vizsgáló parlamenti bizottság ülésén 2011 novemberében Járai Zsigmond a következőket mondta: (a svájci jegybank elnöke) „tőlem egy találkozó kapcsán Baselben azt kérdezte, hogy »Meg vagytok ti őrülve? Tudjátok egyáltalán, hogy mit csináltok? Tudja Magyarország, hogy milyen úton halad, hogy ez mekkora problémát fog okozni?«”

loading...

Az általunk megkérdezett banki szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy akkoriban a laikus lakáshitelesek és vállalkozók a ideje erős forintot látva örültek, hogy a forint hitelnél jóval olcsóbban jutnak kölcsönhöz. A banki és jegybanki szakemberek, elemzők viszont tisztában voltak azzal, hogy csak idő kérdése, és elszabadul a forint árfolyama. – A devizahitelezés folyamata banktechnikailag annyit jelentett, hogy nagy tömegben „adtak el” svájci frankot a banknak, amely ennek fejében forintban nyújtott hitelt az adósnak.

Vagyis sokan adtak el és kevesen vásároltak svájci frankot, ami a kereslet-kínálat közgazdasági alaptörvényének megfelelően – amely a devizapárok esetben is ugyanúgy él, mint a normál áruk esetén – mesterségesen alacsonyan tartotta a svájci frank árfolyamot. Amikor a válság hatásától megijedve kevesebben vettek fel svájci frank hitelt – azaz „kínáltak eladásra” a bankoknak svájci frankot –, mint ahányan törlesztettek – azaz „vásároltak” a devizából –, azonnal gyengülni kezdett a forint, mert jelentősen emelkedett a kereslet a helvét deviza iránt – fejtegette a szakértőnk – De a forint gyengülése irányába hatottak a magyar gazdaságban lejátszódó egyéb folyamatok is.

– Ahhoz, hogy ezt az alapvető összefüggést átlássa valaki, nem kellett Nobel-díjas közgazdásznak lenni, hiszen az egyik legalapvetőbb közgazdasági összefüggésről van szó – emelte ki forrásunk. – Ugyanakkor tény, hogy az akkori tervek szerint belátható időn belül – először 2007-ről, majd 2010-ről beszéltek –, remény volt a magyar euró bevezetésére is, amely csökkentette volna a bajt, hiszen a közös pénz bevezetésétől kezdve már nem a forint, hanem az euró/svájci frank árfolyam lett volna érdekes, ott pedig sokkal kisebb az árfolyam elfutásának kockázata.

Jó tájékozódási pontot nyújt a megfelelő tájékoztatás kérdésében az Európai Unió Bírósága (EUB) egyik döntése (C-51/17– Európai Bíróság, előzetes döntéshozatali eljárás), amely szerint az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy „az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.” Ilyen részletességű tájékoztatás viszont egyetlen szerződésben sem található, hiszen ha lett volna, senki nem vett volna fel devizahitelt.

– Az EUB vonatkozó döntése két ponton is szembemegy a hazai bírói gyakorlattal. Egyrészt, eszerint a szerződésnek egészen részletesen kell tartalmazni az árfolyamkockázat mibenlétét, a változás esetleges gazdasági hatásainak bemutatását, másrészt a megfelelő minőségű tájékoztatás meglétét a banknak kell bizonyítani. A hazai gyakorlatban viszont a bíróságok általában nem vizsgálják a kockázatfeltáró nyilatkozat milyenségét, legalább is nem a C-51/17-es fenti döntésben írtak szerinti részletességgel, s nálunk lényegében az ügyfélnek kell bizonyítani, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás. – nyilatkozta lapunknak Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró.

– Sajnálatos, hogy az elég egyértelmű EUB határozatot annak tartalmával ellentétesen értékeli a Kúria, s úgy véli, hogy a magyar gyakorlat megfelel az Európai Bíróság döntésének, holott ez nem igaz. Így például, ha a „jelentős kockázat” kifejezés szerepel a „kockázatfeltáróban”, de se példázat, se számszaki összefüggés nem bontja ki, akkor a tájékoztatás a Kúriának – ki tudja miért – megfelel.

Kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://netceleb.eu/hirlevel/

Az is igaz, hogy az akkori gazdaságpolitika megágyazott a devizahitelezésnek, hiszen a Medgyessy-kormány megszüntette a kamattámogatott lakáshiteleket. A döntően külföldi tulajdonban lévő bankok forrásai pedig devizában, az anyabanktól voltak, ezért nekik érdekük volt devizahitelezés. Nem véletlen tehát, hogy – ezen bankok lobbitevékenységének hatására is – elterjedt a devizahitelezés.

loading…


A devizahitelezés visszaszorítására akkoriban a jegybank kezében ugyan lett volna egy eszköz, ezzel azonban – részben érthető okokból is – nem élt. Amennyiben a jegybank közelítette volna a svájci kamatszinthez a hazait, akkor olcsóbbak lettek volna forinthitelek is, és ezért nem érte volna meg devizában hitelezni.

A másik oldalon ennek is lett volna kockázata, hiszen a nem túl acélos és komolyan eladósodott magyar gazdaságot döntőrészt külföldi forrásból finanszírozták, amire csak magas kamatszint mellett voltak hajlandóak a befektetők. Vagyis a kamatszint csökkenése komoly gondot okozhatott volna az eladósodott magyar gazdaság finanszírozásában.

Akár azt is mondhatnánk, a devizahitelesek itták meg annak levét, hogy a figyelmeztetések ellenére egyetlen magyar hatóság sem lépett fel a devizahitelezés ellen, mert fontosabbnak ítélték a kiáramló hitelek gazdaságélénkítő hatását, illetve mert a rossz gazdaságpolitika miatt az ország fizetőképessége kerülhetett volna veszélybe, ha kamatcsökkentéssel teszik lehetetlenné a devizában történt eladósodást.

Az EUB újabb döntésében áll a devizahitelesek mellé

Ellentétesek az uniós joggal a magyarországi devizahiteles törvények azon passzusai, amelyek kizárják, hogy az árfolyamkockázat viselésének tekintetében tisztességtelennek minősített kölcsönszerződéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítse a bíróság – olvasható az Európai Unió Bíróságának (EUB) március 14-i határozatában. Vagyis a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető.

– Az Európai Bíróság mostani döntésével megtette, amit megtehetett, minden korábbinál határozottabban a devizahiteles adósok mellé állt, mostantól a magyar bíróságokon a sor – nyilatkozta a Magyar Hangnak a mostani EUB határozat kapcsán Szepesházi Péter ügyvéd, aki korábban bíróként több devizahiteles ügyben is az Európai Bírósághoz fordult jogértelmezésért. – Egy tisztességes országban nem lenne kérdés, hogy mi a teendő, és talán egy olyan, diktatúrába hajló országban sem hazudhatja el a gazdasági-politikai elit, valamint a bírói kar tisztességtelen a mostani döntést – tette hozzá. 

A Kúria Szepesházi véleményével szemben úgy véli, a magyar bírói gyakorlat ez esetben sem megy szembe az EUB legfrissebb döntésével. HAJDÚ PÉTER.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás

loading...
Read previous post:
Hihetetlen gyógyerő van ennek a 8 magyar tónak a vizében: érdemes megmártózni bennük
Hihetetlen gyógyerő van ennek a 8 magyar tónak a vizében: érdemes megmártózni bennük

Hihetetlen gyógyerő van ennek a 8 magyar tónak a vizében: érdemes megmártózni bennük A gyógyító vizű magyar tavakban nemcsak hűsölés...

Nem az őserdő ég, csak a bozótos” – így kommentálta Kósa Lajos a brazíliai erdőtüzeket
Nem az őserdő ég, csak a bozótos” – így kommentálta Kósa Lajos a brazíliai erdőtüzeket

Nem az őserdő ég, csak a bozótos” – így kommentálta Kósa Lajos a brazíliai erdőtüzeket „Nem az őserdő ég, csak...

Close