75 éve hozta el az ember a földi poklot. Én vagyok a halál, világok pusztítója

75 éve hozta el az ember a földi poklot. Én vagyok a halál, világok pusztítója

75 éve hozta el az ember a földi poklot. Én vagyok a halál, világok pusztítója

A történelem során csupán két alkalommal vetettek be élesben nukleáris fegyvert: 75 éve, 1945. augusztus 6-án Hirosimára, majd három nappal később Nagaszakira dobtak le egy-egy atombombát. A támadások megadásra kényszerítették Japánt, de még a szövetségeseket is megdöbbentette az atombombák pusztítása.

loading...

1945. augusztus 6-án helyi idő szerint negyed 9-kor dobták le a Little Boy nevű atombombát a Honsú nyugati részén fekvő Hirosimára. A támadásban, illetve annak következtében nagyjából 140 ezer ember vesztette életét. Augusztus 9-én aztán Nagaszakiban is élesben vetettek be egy nukleáris fegyvert.

A bombázások hatására 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette, hogy az ország feltétel nélkül megadja magát a szövetségeseknek, a béké aláírásával a második világháború hivatalosan 1945. szeptember 2-án ért véget.

A támadásokra az USA szerint azért volt szükség, hogy ezzel megadásra kényszerítsék Japánt, és elkerüljék a további vérontást, de a döntés később heves vitákat szült.

Világok pusztítója
1939-ben Franklin D. Roosevelt Albert Einsteintől kapott egy levelet, melyben a fizikus felhívta az elnök figyelmét arra, hogy az uránium segítségével óriási mennyiségű energia szabadítható fel. A tudós azt írta, a módszerrel akár bombát is alkothatnak, és Adolf Hitler Németországa már talán el is kezdett dolgozni egy ilyen fegyver fejlesztésén.

loading...

Bár az Egyesült Államok ekkor még nem csatlakozott be a világháborúba, Einstein levele így is felkeltette a döntéshozók figyelmét.

A kormány a legjobb fizikusok bevonásával egy titkos projektbe kezdett, azzal a céllel, hogy kiderítsék: megalkotható-e egy ilyen bomba. A program 1941 őszén vette kezdetét, 1942-re pedig már az volt a cél, hogy a Harmadik Birodalmat megelőzve hozzák létre a szuperfegyvert.

A program a Manhattan Project (Manhattan-terv) kódnevet kapta.

A munkába a korszak legismertebb kutatói is becsatlakoztak, a vizsgálatokban többek közt Szilárd Leó és Enrico Fermi is részt vettek – ők voltak az elsők, akiknek sikerült beindítaniuk az atomrobbanáshoz szükséges láncreakciót. A programot Julius Robert Oppenheimer vezette, a kutatások központja pedig az új-mexikói Los Alamosban volt.

Hosszas fejlesztés után, 1945. július 16-án robbantották fel a történelem első nukleáris fegyverét, a Gadgetet (Szerkezet). Az új-mexikói Jornada Del Muerto sivatagban végrehajtott Trinity (Szentháromság) nevű tesztnél Oppenheimer is jelen volt. A fizikus azt mondta, a detonáció látványától a Bhagavad-gíta szanszkrit filozófiai költemény egy részlete jutott eszébe:

Mintha az égen egyszerre ezer Nap fénye tűnne fel, annak a tündöklése hasonlíthatna e Nagy Lélek ragyogásához.

Évekkel később egy még ismertebb, szintén a Bhagavad-gítára utaló idézetet is a teszthez kötött. Ezt egy 1965-ös televíziós adás során is elmondta: „Tudtuk, hogy a világ már nem lesz olyan, mint azelőtt. Néhányan nevettek, voltak, akik sírtak. A többség hallgatott. Eszembe jutott egy sor a hindu szent írásából, a Bhagavad-gítából: Visnu próbálja rávenni a herceget arra, hogy tegye a kötelességét. Hogy meggyőzze, felölti többkarú formáját, és így szól:

loading…


„Én vagyok a halál, világok pusztítója.

A júliusi teszt idején a cél már nem Németország, hanem Japán térdre kényszerítése volt, ami a két atombomba bevetését követően sikerült is.

Azt hitték, véget érnek a háborúk
Az Enola Gay bombázó 1945. augusztus 6-án dobta le a Little Boy (Kisfiú) nevű nukleáris fegyvert Hirosimára. A bomba 16 kilotonna TNT erejével robbant fel 600 méteres magasságban. A Little Boy egy 1,6 kilométer sugarú körben mindent letarolt, de a lángok egy jóval nagyobb, 11 négyzetkilométeres területet is felégettek. Az amerikai becslések alapján a támadásban Hirosima 12 négyzetkilométernyi része semmisült meg.

A detonációban és a tűzviharban a város lakosságának 30 százaléka, mintegy 70-80 ezer ember azonnal meghalt, az áldozatok jelentős része civil és koreai fogoly volt.

A hirosimai és nagaszakii támadás hatására Japán kapitulált, de az atombombák használatát és a Manhattan Projectet rengeteg kritika érte. Maga Szilárd Leó is úgy vélte, a németek előtt szükséges létrehozni a nukleáris fegyvert, ugyanakkor ellenezte, hogy az atombombákat élesben is bevessék.

Egyes, a programban dolgozó kutatók úgy gondolták, a minden korábbinál pusztítóbb fegyverek megalkotásával elkerülhetőek lesznek a további háborúk. Bár a nukleáris fegyverek kétségtelenül óriási hatást gyakoroltak a hadviselésre, az atombombák megjelenése csak újabb fegyverkezési versenyt eredményezett, amelynek komoly szerep jutott a világháború utáni globális konfliktussorozatban, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborúban. – Lugosi Péter

loading…


Facebook hozzászólások
loading...
Read previous post:
A Hit Gyülekezete a koronavírus-járvány miatt felfüggeszti az istentiszteleteket
A Hit Gyülekezete a koronavírus-járvány miatt felfüggeszti az istentiszteleteket

A Hit Gyülekezete a koronavírus-járvány miatt felfüggeszti az istentiszteleteket Pápán már 17 megbetegedést regisztráltak, többségük a Hit Gyülekezetének tagja –...

ERRE NEM KÉSZÜLTEK A MAGYAROK! MÉREGDRÁGA MINDEN, A GYÜMÖLCS ÁRA AZ EGEKBEN!
ERRE NEM KÉSZÜLTEK A MAGYAROK! MÉREGDRÁGA MINDEN, A GYÜMÖLCS ÁRA AZ EGEKBEN!

ERRE NEM KÉSZÜLTEK A MAGYAROK! MÉREGDRÁGA MINDEN, A GYÜMÖLCS ÁRA AZ EGEKBEN! Agyrém: 900 forint az idared alma kilója Ez...

Close